Lyukkamera máshol

Mérföldkőhöz érkezett a blog. Elkészült az első olyan lyukkamerás kép, ami végre nem a szokásos kerítést, asztalt, és a fákat ábrázolja. Hanem teszkós zászlórudakat szélben. Tessék rögtön itt is van maga a mű:

Erről a lyukkameráról bővebben itt lehet olvasni. Az expozíciós időt egy percre szabtam, reménykedve abban, hogy a felhőkből valami megmarad. Meg is maradt, szépen úsznak az égen.

Exponál a sárban

Fixírsó

Megmutatom azt is, hogy hogyan néz ki egy ilyen 400 dpi-vel szkennelt kép részlete eredeti méretben, így:

Látszik, hogy a szél lebegteti a zászlókat, és a felhők is. Hát igen.

Természetesen nem ez az egyetlen kép készült, ha már hozzáfogtam. Lett egy "lyukkamera makró", vagyis ahol a tárgy közel volt a dobozhoz, és egy olyan, ahol a család modellt áll, szegények, 4 perc volt nekik. A helyszín a szokásos.

Itt is megnézhető az eredeti felbontással készült részlet, a kavicsokról és az alig mozgolódó modellekről. Ezen az alsó képen jól látszik az az effekt, ami akkor jön létre, amikor lyukkamerával a nappal szembe fényképezünk. Ömlik befele a fény. Itt van egy másik hasonló látvány, másfél évvel ezelőttről.

Az összes kép egyben itt látható, több lyukkamera pedig itt, akit érdekel.

Mégis Lomo LC-A

Csak nem hagy nyugodni ez a Lomo LC-A. Ezelőtt egy hónappal világgá kürtöltem, hogy elromlott, meg hogy javítani kellene, kaptam is egy-két tippet, hogy hol, de még nem mentem utána.

Hát most ismét belefűztem egy filmet, Kodak FarbWelt 200 Klassik, hogy megnézzem, mi a helyzet. Felhúzni nem lehet, csak egy ötforintos segítségével, és a számlálója se számol. Viszont a legnagyobb meglepetésemre ezúttal a képeknek semmi bajuk nem lett, csupa olyan fénykép született, amilyet ettől a géptől várhatunk.

Ha valaki nem találná ki elsőre, vagy nem vette észre a képaláírásokat, annak elárulom, hogy a képek Budaörsön készültek, egy részük pedig egy olyan külföldről behozott bútoráruháznál, amelyiknek az éttermében soha nem ennék svéd húsgombócot, mert rosszul vagyok tőle. Ja, és évekkel ezelőtt ráöntöttem ott valakire egy nagy pohár eperkrémet habbal, véletlenül.

Ide kívánkozik még az a hír is, hogy kitalálták a Lomo LC-A-hoz is az instant hátlapot, száz dollárért juthatunk hozzá. Fuji Instax filmet használ, ennek meg húsz dollár csomagja, jóval olcsóbb, mint a 600-as Polaroid.

Polaroid Citadella

Ahogyan a Buzz-on közhírré tettem, vasárnapi séta a Gellért-hegyre, a Citadellához. Persze a sétát nem úgy kell érteni, hogy gyalog fel odáig. Nem, a 27-es busszal egészen magasra fel lehet jutni, onnan meg már könnyű a Szabadság szoborig felmennni. Már ha egyáltalán még ma is így hívják, nem tudom pontosan. Jól sütött a nap, ezért szinte kötelező volt a fiókban tartogatott Polaroid csomagot magammal vinni. Sajnos a szóban forgó csomag ára... mindegy, nem is mondom inkább.

Előhí...

...vódik

A Citadella érdekes hely, esszenciálisan egyesíti magában mindazt, amit "turistalátványosság" néven elképzelünk, és jobb pillanatainkban igyekszünk elkerülni. Rengeteg ember, főleg külföldiek (japánok, olaszok, angolok, vagy legalábbis angolul beszélők), emeletes busz, matyóhímzés, köcsög, képeslap, taxi, cityráma, és méregdrága Nikonok különböző nyakakban.

Ennél siralmasabbak a gigantikus mellékszobrokra felmászó, és onnan hülyeségeket vicceseket lekiabáló félkegyelmű látogatók, de érdemes megemlékezni a hely "főterének" egyik sarkában megbúvó bodegáról is, ahol szinte első osztályú éttermekéhez hasonló árakon lehet például termoszból kifröcskölt kávét inni állva (nem ittunk). Ugyanitt eldobható Kodak fényképezőgép, 5000 Ft-ért.
Mindenesetre a kilátás miatt még mindezek ellenére is érdemes felmenni.

A képek itt láthatók, kicsit kékes lett az összesnek az árnyalata, gondolom egyrészt a hideg miatt, másrészt a februárban szokatlan kék ég miatt.

Lyukkamera kávésdobozból

Lett egy olyan dobozom, amiben négy kis csomag kávé volt, és az isten is lyukkamerának teremtette. Az is lett belőle, az alábbi képek bizonyítják.

A lyukkamera gyártása körülbelül 15-20 percet vesz igénybe, a szerszám- és anyagszükséglet minimális. Egy jó, masszív dobozon kívül a legfontosabb egy kis darab alumínium lemez, amibe a lyukat fúrjuk, erre egy mécses pont megfelelő. De ha nincs, alufólia fecni is megteszi. Újdonság az eddigi lyukkamerákhoz képest, hogy ezúttal a doboz belseje fekete lett, valószínűleg ez egy hasznos dolog, így kevésbé tükröződnek mindenféle kóbor fények belül, nyilván az igazi fényképezőgépeknek sem véletlenül matt feketék belülről.

Ennek a mécsesnek annyi

Lyukat fúrunk. De nagyon picit ám!

Ez a váz. K-bajonettes

A belsejét feketére festjük

Készül az objektív foglalala

Géppark

Az összes gyártási werkfotó itt látható.

Van még egy változás az eddigi lyukkamerákhoz képest: a doboz, így a belerakható negatív mérete is nagyobb. Ezek itt 18x13-as papírra készültek, és ezért szép, viszonylag részletgazdag eredményt kapunk. A jó minőségű sima fotópapír pedig megkönnyíti a szkennelést.

Aki rákattint a képekre, az még nagyobb méretben is megcsodálhatja őket.

A rendszeres olvasóknak persze már valószínűleg a könyökükön jönnek ki ezek a képek, mindig ugyanaz az udvar, ugyanazok a fák és falak. De sajnos a lyukkamerával nem nagyon lehet mozgolódni, egyenként kell a fotózás után kiszedni és előhívni a képeket, és csak ezután lehet újratölteni a dobozt. Ha valakinek van ötlete arra, hogyan lehetne távolabbra merészkedni anélkül, hogy minden egyes kép után haza kelljen jönni, az árulja el nekem is.